2010. október 30., szombat

Döntés

Sziasztok.Mint sokan mások én is belekezdtem egy Twilight fanfiction írásába.Remélem tetszeni fog.Please kommentáljátok a fejezeteket, hogy mi a véleményetek róla,mert nem fogom tudni, hogy milyen és mit változtassak meg benne.Na jó olvasást:)

1.fejezet.

Olaszország a mennyek országa.Nem tudom miért akartak Edwardék távol tartani ettől a helytől.Pár napja vagyok még csak itt, de máris rabul ejtette  e vidék a szívemet.Már el is döntöttem, hogy meghosszabbítom pár nappal az itteni kirándulásomat.Rögtön meg is csörrent a mobilom erre a gondolatra.Meg sem kellett néznem a számot, tudtam, hogy Alice az.
-Szia Alice-szólaltam meg elöször.
-Ha kint akarsz maradni, akkor vegyél még nekem néhány ruhát kérlek.különben vissza kell jönnöd!-csilingelte Alice.Hangjában nem volt semmi ellenzó a döntésemmel kapcsolatban.
-Gondolom előre láttad-mosolyodtam el-a többek tudják már?
-Persze.Esme küldött egy kis pénzt még a bakszámládra.
-Nem kellett volna...ezt én így sem fogom már tudni visszafizetni,főleg akkor, ha pluszba tesztek még rá-tiltakoztam.Tutira nem fogok ahhoz az összeghez hozzányúlni.
-De akkor nem fogsz tudni nekem ruhákat venni-szomorodott el Alice hangja.Oh anyám csak ezt ne.Nem akarom őt megbántani.Áh de bunkó vagyok!Ezzel hálálom meg azt,hogy örökbe fogadtak a szüleim halála után és, hogy lehetőséget adtak ehhez az úthoz.
-Jó,jó ha akarod az utolsó centig elköltöm-sóhajtottam fel.
-Meddig maradsz?-vidult fel Alice.
-1-2 napig még.Nagyon kíváncsi vagyok a Római fesztiválra, bár a Velencei karnevált is megnézném szivesen,de az nagyon hosszú idő lenne és mindjárt kezdödik a suli.
-Maradj ameddig csak akarsz,de a szabályokat ne felejtsd el!Volterrába a lábadat se tedd be!És este 8 után ne mászkálj az utcákon-emlékeztetett Alice.
-Megígérem-bólogattam-és napfelkeltéig ne menjek be a városba.Nem kell ennyire félteni.Tudok magamra vigyázni!
-Azt tudjuk,de egy másik vámpírral szemben nem tudod magad megvédeni!
-Ha jól emlékszem nem láttál ilyen alkalmat.
-Nem de a látomásaim képlékenyek.
-Ígérem ha látok egy vámpírt akkor messzire elkerülöm.
-Rendben.Na nem is zavarlak tovább.Érezd jól magad!
-Puszilom a többieket-hadartam gyorsan, mielőtt letette a telefont.Cirka 10 percig beszéltünk,legalábbis a percszámláló ezt mutatta.El sem tudtam képzelni mennyi lehet a Cullen család telefonszámlája fejenként.
  Nem sokáig gondolkodtam ezen,mivel elkelletett jutnom még Rómába.Végül is rá esett a választásom.A Vatikán..vicces rá gondolnom úgy, hogy tudomásom van olyan élőkről, akik már valójában nem is azok.Akkoriban a vámpírokat és boszorkákat máglyán égették el, bízva abban hogy a  lelkük megtiszúl.
De voltak más ellenségei is a Vatikánnak...az illuminátusok.Bár fogalmam nincs arról hogy ebből mi igaz, és mi nem.
  Carlisle szerint kb. 300 éve béke uralkodik ebben az országban a Volturinak hála.Egy kép is van róluk a dolgozószobájában, amit ő maga festett.Mind olyan gyönyörűek voltak,de mégis rémisztőek." Épeszű vámpír messzire elkerüli azt a helyet"-idéztem Jasper szavait.Mivel én nem vagyok az, bonyodalom és félelem nélkül jöttem ide.Kikapcsolódás: ez volt az én célom.
  Olaszország történelméről gondolkoztam  útközben egy távolsági buszon,ami Rómába vitte a turistákat.A hírek szerint csodaszép a város és tiszta pompa az éjben kivilágítva.Meg is néztem volna, de Alice már küldte is az sms-t,hogy tegyek le erről a tervemről.Tudva,hogy a bosszantó nővérkém minden egyes lépésemet figyeli, engedelmeskedtem, mivel azonnal riadóztatta volna a családot és ők minden gondolkozás nélkül ide rohantak volna.

                                                                          *

Késő délután érkeztem meg a fővárosba,ahol az volt az első,hogy kerestem magamnak egy szállást.Leintve egy taxit és megkérve a vezetőt, hogy vigyen a város legolcsóbb hoteljébe engem és a cuccaimat, megkezdődött a Római életem.
 20 perc múlva már az álítólagos legolcsóbb hotelben voltam,ahol egy éjszaka volt 60 euró, ami átszámítva dollárba volt....hát... nagyon sok.Így fizettem ki 8 éjszakáért 180 eurót a pultnál.A bőröndjeimet felvitték a 13-as számot képviselő szobámba.Belépve oda egyértelművé vált a hatalmas összeg, amit kicsikartak érte.Gyorsan kipakoltam,majd elmentem lezuhanyozni az esti karnevál elött.Olyan jól esett a korai zuhanyzás, hogy a hajamat is megmostam.Miután végeztem magam köré tekertem egy törülközőt és visszamentem a szobámba, ahol a ruhájaim voltak.Kivettem elöszőr a fehérneműket,majd összeállítottam az esti ruhámat.Most éppen a gekete és piros korszakomat éltem.
  Gyorsan felöltöztem, majd a kezembe véve a hajszárítómat elkészítettem a frizurámat.Hajsütővel varázsoltam bele egy kis hullámaot is, bár tudtam, hogy nem fog sokáig benne maradni,ezért egy kiló hajlakkot fújtam rá.Felkentem egy kis sminket az arcomra,majd a mobilomat beletéve a kabátom egyik zsebébe,sejtve,hogy valaki keresni fog,a kis-táskámat felkapva bezárva magam után az ajtót,leszáguldoztam a lépcsőkön.A portán leadtam a kulcsokat és elindultam egy városi felfedezőútra.....








Folytatása következik.

Remélem tetszett!