2011. június 22., szerda

9.rész

Sziasztok,nem valami hosszú,de csak ennyi telt tőlem ilyen rövid idő alatt írnom,főleg,hogy nem is lehetnék gép közelben.Remélem tetszeni fog,majd sietek a következővel,csak ki  kell várnom,hogy az ősöm elmenjen itthonról XD.Jó olvasást:)






  Egész végig szerelmemnek dőlve próbáltam aludni,miközben ő birizgálta  a hajam, vagy éppen a nyakamat csókolgatta.Ez persze egyáltalán nem zavart,viszont az már igen,hogy Felix és Demetri folyamatosan piszkálgatott.Legszívesebben főbe lőttem volna őket.Valamit ki kell találnom, hogy vissza tudjak vágni...
  Kb. délben  érkezhettünk meg és ahogy gondoltam az egész Cullen család kint várt a reptéren.Ráparancsoltam a fiúkra,mármint Felixre és Demertire, hogy hozzák a csomagjaimat.
-Neked is van kezed-rázta meg a fejét Dem-nem azért vagyunk itt,hogy a poggyászaidat cipeljük.
-Tényleg elfelejtettem-"csodálkoztam"-ja és azért is, hogy vigyázatok rám-tettem hozzá-és mit fog szólni Aro, ha kitörik az egyik bőröndömnek a kereke az út közepén és nem tudom tovább húzni és pont jön egy kocsi és nem bír fékezni...?Csúnya egy látvány lenne és Aro biztos nem örülne neki...De oké renden majd én hozom-nyúlta az egyik felé,de Dem rémült képpel elütötte a kezem és húzta maga után.
-Ezt még kegyetlenül visszakapod-morogta-Felix-el együtt kapod.
-De én csak a tényeket vázoltam fel-néztem rá ártatlan arcot vágva-jaj ne haragudj-biggyesztettem le a számat és kiskutya szemekkel néztem rá,aminek nem lehet ellenállni.
-Ez nálam nem fog bejönni-nevetett fel-nem hatásosak rám az ilyen szemek.
-Pedig akkorát röhögtem volna,ha beveszed az egészet-vigyorogtam rá-na de most már menjünk, mert fáradt vagyok-rohantam oda apuékhoz,majd egy-egy puszit nyomtam az arcukra-sziasztok!Annyira,de annyira hiányoztatok-öleletem meg Edy fiút.
-Te is nekünk,de a gondolataid már kevésbé-mosolygott rám Edy.
-Mi az hogy fáradt vagy?-kérdezte Felix-egész úton Alecnek dőlve szunyókáltál.
--És te miért vagy állandóan fenn?Mert nem vagyok éjszakai bagoly,mint ti.És csak próbáltam aludni,de nem hagytatok,hanem állandóan cikiztettek és nem bírtátok még 5 percre sem befognia szátokat-mutattam rá-gyere Jane-fogtam karon a legújabb barátnőmet,majd a kocsim felé húztam őt.A szépségembe ültettem magam mellé,én pedig automatikusan a volánhoz ültem-apu elkérhetném a kulcsokat?-kérdeztem,mikor nem találtam a helyükön azokat.
-Itt vannak-adta be az ablakon azokat-ne hajts gyorsan Iv!-szólt rám.
-Nyugi apu a 120 km/h-t nem fogom túllépni-veregettem meg a kezét,miközben felöltöttem az angyali mosolyom.
-90
-115
-95
-110
-100
-105
-100
-100
-105
-Rendben-vágtam rá azonnal.
-Mi? Nem!
-Te mondtad-mutattam rá,majd beindítottam a motort-ezt mindig elszúrod-vigyorogtam rá-ebben senki nem tud legyőzni drága apukám-nyugtattam meg.
-Jól van,de 1 hétig eltiltalak a kocsidtól,ha csak egy picivel is gyorsabban fogsz menni-egyezett bele és ilyenkor nagyon oda szokott figyelni.Ilyen ha szigorú,ami persze nem az,szinte soha.Szóval megvártam míg beülnek a saját kocsijukba (Alice,Jasper hozzánk),majd beletapostam a gázba és hazafelé hajtottam,nagyon ügyelve arra,hogy ne lépjem át  a megengedett sebességhatárt.Így 30 perc alatt hazaértünk.
 Miután beparkoltam a garázsba,Alec segítségével felcipeltem a cuccaimat a szobámba (ugyanis Felix és Dem elmentek a közeli klánokat meglátogatni),aztán gyors kipakoltam és mindent a helyére tettem.
-Ivett-kopogott be az ajtómon Esme.
-Igen anyu?-mosolyogtam rá.
-Készítettem neked egy kis ételt,persze ha éhes vagy.
-Mint a farkas-bólogattam,hiszen még nem is reggeliztem.Kirohantam a szobámból egy gyors puszit adtam anyunak és lerohantam  az ebédlőbe ahol már ki volt készítve a tányér leves..hát igen hiszen már ebéd van,na mind1 a lényeg,hogy kaja van előttem.Leültem egy székre és bekanalaztam a levest,majd befaltam  a másodikat is.
-Ha így fogsz zabálni minden nap-jelent meg az ajtóban Emmett-el is kezdhetnél fogyókúrázni.Nem tesz jót neked ,vagyis hogy is mondjátok ti lányok?: nem tesz jót a vonalaitoknak ez a rengeteg kalória és zsír.
-Nos bátyó ide hallgass: 1: anyu mindent olajban készít, 2: sajnálattal közlöm,hogy együtt érzek veled mert te már nem változtathatsz a kinézeteden,pedig igen csak lenne néhány olyan kiló amitől megszabadulhattál volna. Végezetül 3: 48 kiló vagyok,legalábbis apu ezt mondta 2 hete és minimum 53 kilónak kellene hogy legyek a koromhoz képest.Szóval köszi a jó tanácsot , de inkább a helyedben magammal és a kocsijaiddal törődnék,ha nem szeretnéd holnapra a szélvédődet darabokban látni és előre szólok nincsen pénzem kifizetni neked egyet sem,mivel ez az utam elnyelte a megtakarított zsebpénzemet is.És ha megteszem azt amire kényszerítesz,hogy megtegyem,amit hidd el meg is fogok tenni,akkor anyuék legalább fél évig nem adnak nekem pénzt a szobafogságom mellett,csak annyit,hogy tudjak kaját venni magamnak,ami nos eléggé kevés,főleg ha Alice-el vásárolni szeretnénk menni a következő héten nem lesz a dzsipednek kb fél évig szélvédője,hacsak nem veszel a saját pénzeden egyet...és lássuk be mindenféle képen én fogok jól járni.Te pedig nagyon,de nagyon rosszul a leendő kiadásaidat és egy törött kocsit nézve-mondtam el egy szuszra az egész tényállást,majd egy nagyot lélegeztem.
-ROSE!!-kiáltott fel szörnyülködve Em,miközben magát bámulta.Szóval csak a súlyfelesleg jutott el az agyáig a többire már nem is figyelt.Na nem baj ő fogja bánni-tényleg kövér vagyok?-rohant el a feleségéhez.
-Hogy ennek,mikor fog megjönni az esze az egy örök kérdés marad-ráztam meg a feje vigyorogva.
-Ez nagyon kegyetlen volt részedről hugi-ült le mellém Edward.
-Remélem nem akarsz te is egy tropa Volvót látni holnapra-húztam el a számat-szóval ne az ő pártját fogd,hanem inkább dicsérj meg,hogy ilyen kis ördögi lény vagyok,aki mellett nem uncsi az élet.
-Ez igaz-nevetett fel Ed-te már csak ilyen vagy,és hidd el addig nem szeretnélek felbosszantani,míg nem lesz egy kis megtakarított pénzed.
-Utána se Edward,mert új terveket fogok kieszelni ellened és végre hajtani,míg ti szépen vadászni vagytok.
-Én meg addig befoglak zárni a szobádba-vágta rá azonnal.
-Ne felejtsd el drága bátyuskám,hogy él a családodban egy olyan ember aki él-hal az extrém sportokért például: hogyan másszunk ki a második emeltéről az ablakon keresztül ki a szabadba!?
-Lefogom cserélni a kódot  a garázsnál-rázta meg tehetetlenül a fejét Ed.
-Nem sok időt nyernél vele.Imádok kódokat fejteni,főleg,ha kéznél van egy igen aranyos barát-néztem szerelmemre,aki könnyedén kinyitja nekem az ajtót és szépen vissza is teszi feltűnés nélkül.
-Engem hagy ki ebből-szólalt meg védekezően Alec,mire nagyon csúnyán néztem rá-bocsi.
-Jössz nekem egyel-murciztam be-mind1 akkor is csak 1 hetet nyertél-vontam vállat,majd felálltam a székről,felmentem aludni,keltsetek fel vacsikor-ballagtam fel a szobámba,majd úgy ahogy voltam belevetettem magam az ágyba és elaludtam,reménykedve abban,hogy ördögi terveket fogok álmodni...


Folyt.köv.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése